Fékezhetetlen statikusok, megfékezett erők

Fékezhetetlen statikusok, megfékezett erők

Extrém tervezési helyzetekben is sikeresnek bizonyult a Construct-Plan Kft. tervezőiroda és a könnyűszerkezetes építőanyagok specialistájának számító Swedsteel párosa. Az együttműködésük eredménye a Békés megyei régióban épült számos acélcsarnok szerkezetében biztosítja az egymásra ható erők egyensúlyát és a biztonságot. A kooperáció részleteiről kérdeztük Bánfi Ádám statikust, a Construct-plan Kft. alapító ügyvezetőjét.

 A Construct-plan Kft. 2007-ben két fővel indult. Most 24 munkatársa van. Milyen feladatok, megbízások indokolták és eredményezték a dinamikus növekedést?

Alapvetően statikus szerkezettervezéssel foglalkoztunk, de napjainkra a piac igényei már komplexebb szolgáltatások ellátására ösztönzik az olyan vállalkozásokat, mint a miénk. Az esetünkben ez azt jelenti, hogy építészmérnökök is csatlakoztak a csapathoz, így már társasházak, csarnokok generál tervezését is el tudjuk vállalni. Emellett geotechnikai szolgáltatást is nyújtunk, a talajmechanikai vizsgálatokat saját fizikai létszámmal és eszközökkel, továbbá saját vizsgáló laborban végezzük. Azt hiszem, egyebek mellett ez a komplex szemléletmód is oka lehet a fejlődésünknek, mindamellett, hogy a nagyobb létszám dinamikusabb reagálást is lehetővé tesz a piaci igényekre.

A tervezési megbízásoknál nagyon gyakori az igény a minél rövidebb határidőkre, a terveket általában „tegnapra” várják. Szükséges tehát a nagyobb kapacitás, mert mi a rövid határidőinket – legyen szó akár nagyobb volumenű munkáról, anyaga szerint vasbetonvázas csarnokokról vagy éppen könnyűszerkezetes acél létesítményekről – soha nem kapkodás árán tudjuk tartani, hanem azért, mert több felkészült szakemberrel együtt dolgozunk a terveken – gyakran egészen egyedi megoldásokat produkálva. Én a tervezésre ugyanis nem csak munkaként tekintek, hanem alkotó hobbiként, amelyben elkelnek az eredeti ötletek, újítások, amiket magam próbálok menedzselni és a napi gyakorlat részévé tenni szélesebb körben is. Műszaki ellenőrként sem egzisztenciális okok miatt praktizálok, hanem azért, mert közvetlen közelről nagyon sokféle kivitelezői megoldással találkozom, és ez a tapasztalat integrálódik a terveinkbe is. 
Meggyőződésem, hogy az őszinte lelkesedés az iroda tevékenységét és kommunikációját is áthatva, meggyőzően jut el a partnereinkhez, megrendelőinkhez.

Elsősorban kik ők?

Kivitelezők és építészek nagyjából egyenlő arányban keresnek meg minket. Viszont a munkáink körülbelül negyedrésze amolyan újratervezés vagy racionalizálás. A kivitelező sokszor azt várja, hogy a már rendelkezésre álló tervdokumentációban szereplő műszaki megoldásokkal egyenértékű, de lehetőség szerint optimálisabb, például anyagtakarékosabb szelvényekkel kellene áttervezni és megépíteni a szerkezetet. Más esetben a beruházó kér alternatív ajánlatot egy már korábban elkészült terv mellé, más, költséghatékonyabb szerkezeti megoldásokra számítva. Ilyenkor szintén nagyon gyorsan kell dolgoznunk.

Milyen társadalmi elvárások hatnak napjainkban a statikára?

Meg kell felelni a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, amit az épületek tartószerkezeteinek méretezésére vonatkozó, európai szinten harmonizált szabványcsomag, az  Eurocode rögzít. Ez egy terjedelmes keretszabvány, és sok, nagyon részletes tervezési előírást tartalmaz, de megengedi, hogy az előírt biztonságot igazolva más, alternatív számítási eljárásokat, módszereket is használni lehessen. És persze az egyedi mérnöki, tervezői ötletek is segítik, hogy adott esetben a sablonos, rutinszerű szerkezetek helyett hatékonyabb és gazdaságosabb megoldásokat tervezzünk, mint ahogyan – a Swedsteel innovatív gyártmányfejlesztései alapján megvalósult termékeiből kiindulva – mi is sokszor tesszük ezt, akár extrém tervezési helyzetekben is.

Hirosvital csarnok szelemen Swedsteel
HIrosvital_csarnok_szelemen_epiteskozbeni_belsoHírős Vital Üzemcsarnok, Hetényegyháza – Z-C szelemenek másodlagos teherhordószerkezet, falburkolat

Mit ért extrém tervezési helyzetek alatt?

A Swedsteel által gyártott vékonyfalú tűzihorganyzott acél profilokkal általában ún. másodrendű tartószerkezeti elemeket (tetőszelemenek, falvázak) tervezünk, amelyek a főtartó keretállásokra terhelnek és fogadják, alátámasztják a tetőfedést, falburkolatot. Ezek a szerkezeti rendszerek elég régóta kialakult számítási módszerekkel, szerkezeti megoldásokkal és tipikus mérettartományban létesülnek. Amikor egyedi építtetői igényekkel vagy például új jogszabályi előírásokkal kerülünk szembe, akkor lehet szükség a megszokottól eltérően más megoldásokat találni, ezek teremthetnek extrém tervezési helyzetet. Ilyenre volt több szép példa a Swedsteel céggel közös munkáink során, például amikor egy speciális mezőgazdasági épületnél a szokásosnál kétszer akkora fesztávot kellett a vékonyfalú szelemennel áthidalni (6 helyett 12 métert), vagy egy másik eset, amikor a szelemeneket tűzzel szembeni ellenállásra is méretezni, igazolni szükséges. Ezeket az extrém helyzeteket a Swedsteel a magas minőségű termékek mellett mérnöki szolgáltatással is kiegészíti, így együtt találtunk az építtető számára gazdaságos és tartós, mégis a műszaki és jogszabályi követelményeknek mindenben megfelelő, optimális megoldást, végeredményt a tervezési feladatokban.

Swedsteel csarnok Békéscsaba piaccsarnok Békéscsaba piaccsarnok Swedsteel

Békéscsabai Piaccsarnok – Szendvicspanel burkolatok és másodlagos teherhortószerkezetek, Z-C szelemen

Ezek szerint Önnek, mint statikusnak, aki a szerkezetbe kerülő, merev testek nyugalmi állapotáért, stabilitásáért felelős, dinamikus kapcsolata van a Swedsteellel, mi állandósítja a kapcsolatot?

Statikusként a magam részéről a vékony acéllemezből, hidegen alakítással gyártott szelvényeiket tartom a legjobb innovációjuknak. Ezek ugyanis a szabványi besorolás szerint úgynevezett 4. keresztmetszeti osztályú szelvények, amelyekre a teherbírás szempontjából az jellemző, hogy horpadásra érzékenyek, számításuk összetettebb, időigényesebb, mint a zömök, vastagabb falú, melegenhengerelt I- vagy U-szelvények, zártszelvények. Ugyanakkor, megfelelő konstrukcióban alkalmazva ezeket a vékonyfalú Z- és C-szelvényeket, egy gazdaságosabb, anyagtakarékosabb szerkezet érhető el! A fizika ugyanis a laikusok számára meglepő jelenségeket rejteget. Egy A/4-es papírlapról például úgy gondoljuk, hogy csak nyeklik-nyaklik, szinte semmi teherbírása nincsen. De ha hengereket formálunk belőlük, és függőlegesen szorosan többet egymás mellé helyezünk, nagyobb súlyt is képesek megtartani. Tudományos szinten persze, de nagyjából ez a megközelítés zajlik a vékonyfalú profilok gyártmányfejlesztésében is. Ráadásul a gyártási technológia a legmodernebb, nagy kapacitású, azaz termelékeny, mégis nagy szabadságfokkal állítható, és a gyári előrelyukasztást is el tudja végezni a csatlakozó elemekhez való kapcsolatok kialakításához.

A Swedsteellel való kapcsolatunkat erősíti pl. az is, hogy – lévén hazai gyártóbázissal rendelkező cégről van szó – a kollégáimnak a biatorbágyi gyárban élőben is meg tudtam mutatni, hogyan működnek ezek a dolgok a gyakorlatban. Megnézhettük az üzemet, láttuk a termékek gyártási módját, technikáit. A közvetlen tapasztalás szemléletformáló hatású volt, amennyiben az íróasztal mögött dolgozó kollégáink az így megszerzett, kézzelfogható, plasztikus ismeretek nyomán sokkal közelebb kerülhettek a praxishoz, és konkrét elképzelésük alakult ki arról, hogyan is fogják legyártani és megépíteni, amit ők megterveznek. Köznyelven szólva „életszagúbbá” vált a folyamat.

Hogyan látja a könnyűszerkezetes építési technológia elfogadottságát a hazai piacon?

Családi ház, lakóépület esetén a magyar építtetői kör egyelőre inkább téglát vagy más, szilikát alapú anyagokat, és az ebből készülő technológiát preferálja. A nagyobb méretű csarnokoknál két út van: vasbetonvázas épületek, illetve az acélszerkezetes csarnokok. Én úgy érzékelem, hogy a kisebb objektumokat általában acélvázas struktúrákkal valósítják meg, de a 10000 m2 felettieket – elsősorban a szigorú tűzvédelmi szabályok miatt – már vasbeton vázzal tervezik és építik.

Egy vasbeton szerkezetet ugyanis akár 180 percnyi tűzállóságra minden további nélkül tudok méretezni. Egy acélszerkezetet azért már 30-45-60 perces ellenállósági előírás esetén is tűzgátló festéssel lehet megoldani, ami megfelelő biztonságú, de az elvárt tűzállósági növekedésével már kevésbé gazdaságos. Más kérdés, hogy mennyire szigorú tűzállóságot követelményt támaszt a jogszabály egy adott épülettel, tartószerkezettel szemben, ami persze sok mindentől függ (méret, funkció, tárolt éghető anyagok mennyisége, a bent tartózkodó személyek száma, stb.). Jelenleg, a hazai tűzvédelmi követelményeket bizonyos esetekben kissé túlszabályozottnak érezzük, valamint a vonatkozó előírások folyamatos változása is megnehezíti az acélcsarnokok nagyobb térhódítását. Ugyanakkor, a vasbeton teherhordó vázas csarnokoknál is kiválóan alkalmazhatók a könnyűszerkezetes acél másodlagos tartók és térelhatárolások (tetőfedések és homlokzatburkolatok), ezeknél az épületrészeknél már általában enyhébben a tűzvédelmi követelmények, és jobban érvényesülni tud a gyors, száraz szereléstechnológia.

Zárszóként, összefoglalásképpen azt hangsúlyoznám ki, hogy rengeteg alkalmazási példa igazolja az acél alapanyagú termékek és szerkezeti rendszerek létjogosultságát mérnöki és gazdaságossági, fenntarthatósági szempontból is. Reményeink szerint a közösen felfedezett-felfedezendő utakon még messze jutunk a Swedsteellel közösen.

 
Swedsteel ipari csarnokok
Swedsteel agrár csarnokok
Swedsteel Tervezői Tudástár
Csarnok referenciák

 

Kapcsolódó Hírek