A hazai mezőgazdaság válságálló, de a koronavírus-járvány fokozódása gondokat okozhat

A hazai mezőgazdaság válságálló, de a koronavírus-járvány fokozódása gondokat okozhat

Az embereknek ennie kell. Ez a profán magyarázata annak, hogy általában a mezőgazdaság és benne a hazai agrárium nem sorolható a krízisek által leginkább veszélyeztetett ágazatok közé. Ez volt tapasztalható a koronavírus első hulláma kapcsán is. Optimizmusra viszont nincs ok, hiszen valamekkora kibocsátáscsökkenés ebben a szektorban is valószínűsíthető, és van néhány olyan szempont, amire érdemes figyelni most, a második hullám során.

A magyar mezőgazdaság átlagosan mintegy 3,5-4%-kal részesül a hazai GDP-ből, ám a feldolgozó- és élelmiszeriparral való szoros kapcsolódása miatt a nemzetgazdaságon belül ennél jelentősebb a szerepe. Annál is inkább, mert az exporttöbblete jelentős, és a súlya – az exporton belül a nemzetgazdasági súlyához képest – felülreprezentált, így teljesítménye és kilátásai érdemesek a kiemelt figyelemre.

A mezőgazdaság általános válságállósága annak köszönhető, hogy az agrártermékek többsége a létszükségleti termékek közé tartozik, ezért a mezőgazdasági vállalatokat és gazdálkodókat nem is érintették az elrendelt állami korlátozások, amik pedig más szektorokat teljesen ellehetetlenítettek. Igaz, a különleges státusza annak is köszönhető, hogy a mezőgazdasági munkálatok nem igénylik embercsoportok szoros együttműködését, és ritkább a fizikai kontaktus.

Másrészt az előállított termékek iránti viszonylag stabil kereslet biztos alapot nyújt a tervezéshez és a termeléshez. Továbbá a mezőgazdaság jellemzően nagyon lassan reagál a történésekre, hiszen a növények vegetációs ciklusa hónapokat ölel fel és haszonállatok felnevelése is viszonylag sok időt vesz igénybe.

Gépszerelő műhely és raktár

Ami mégis gondot okozott a szektorban a közelmúltban, és várhatóan a Covid második hullámakor is kisebb-nagyobb problémákhoz vezet majd, az a munkaerővel és a logisztikával függ össze.

Itthon kisebb munkaerőhiány tapasztalható volt az élőmunkaigényes növénytermesztésben (gyümölcsültetvényeken, szőlészetekben, a szántóföldi zöldség, dohány, gyökgumós növények termesztői és a kertészetek körében), a határok lezárása miatt, de közel sem az Angliában és Spanyolországban látott mértékben. Illetve szállítási nehézségek befolyásolták a beszerzést, a termelést és az értékesítést. Ez kisebb és átmeneti áruhiányhoz vezetett a tavasz folyamán, amire a gyártók és disztributorok, de a gazdálkodók is előrehozott vásárlásokkal és raktározással reagáltak. A lehetséges logisztikai gondokra gondolva előnyös, hogy a magyar agrárcégek jellemzően az európai piacon aktívak, mert a magyar agrárexport több mint 90%-a Európába irányul, ami csökkenti a valószínűségét annak, hogy komoly szállítási nehézségek jelentkeznének.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy idén nem a koronavírus gyakorolt jelentős és negatív hatást az ágazatra, sokkal inkább az időjárás, a tavaszi fagy és az aszály, valamint a sertéspestis és a madárinfluenza.

Hosszabb távon azonban más a helyzet. A Covid második hulláma bizonytalanná teszi a piaci környezetet, az esetleges szállítási és ellátási anomáliáktól való félelem következtében a mezőgazdasági vállalatokat valószínűleg jobban átgondolják majd a beruházásaikat. Örvendetes viszont, hogy egyelőre erős maradt a beruházási hajlandóság a mezőgazdaságban, amit jól mutat, hogy az első félévben még a tavalyi szintet is meg tudták 22 százalékkal haladni. Ez a szemlélet egyébként a helyes irány.

Az fog nyertesen kikerülni a válságból, aki a mostani helyzetben – pályázatok és hitelek révén – tovább fejleszt és modernizál, valamint a minőségre koncentrál, kiváló minőséget nyújtó partnerekkel dolgozik és ő maga is erre törekszik a saját vevői kiszolgálásakor. Így – hosszú távon gondolkodva – lehet a gazdaságból a maximumot kihozni.

Fedett oldalfal nélküli nyitott szín

Jelenleg senki sem tudja, hogy a második hullám meddig tart és nagyobb károkat okoz-e majd, mint az első. A Nyugat-Európában idén jellemző tömeges, több tízezres megbetegedésszám esetén a magyar agráriumban is előfordulhatnak komoly munkaerőgondok.

Számolni kell azzal is, hogy amennyiben az idén mégis problémát okozna a termelés megszervezése, akkor az a jövő évi fogyasztásra lehet kellemetlennel hatással, ugyanis akkor az az árak jelentős emelkedésével járna. Jelenleg mind a kukorica, mind a búza határidős jegyzései emelkedő trendben mozognak az amerikai és európai árutőzsdéken.

Most ősszel mindenesetre a gazdasági év kezdetekor a pandémia nem hátráltatta az őszi vetési munkálatokat, ellenben a csapadékkal. Mondhatjuk, hogy minden csak a szokásos mederben zajlik.

Összességében tehát a mezőgazdaságban nem várható akkora visszaesés a vírus miatt, mint más iparágakban, de valamilyen, kisebb mértékű kibocsátáscsökkenéssel érdemes kalkulálni. Ennek oka főleg a könnyen helyettesíthető, drágább és nem létszükségletnek minősülő agrárcikkek iránti csökkenő keresletben keresendő. Inkább a helyi piacokra termelő kisebb területen dolgozó gazdák és gazdálkodások veszélyeztetettek, illetve azok, akik a kivárás és a beruházások visszafogása mellett döntenek.

Kapcsolódó Hírek