Az acélszerkezet és a szendvicspanel a nyerő!

Az acélszerkezet és a szendvicspanel a nyerő!

Martonosi Zsolt építészmérnök a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszékének mesteroktatója és a M-MÉRMŰ Bt. építésztervezője az utóbbi években ismerkedett meg a Swedsteel könnyűszerkezetes acél termékeivel. Együttműködésük nyomán impozáns, bemutatóteremmel egybeépített raktárcsarnok épült Debrecenben, illetve megújult a nagyhírű Vojtina Bábszínház tetőszerkezete is, amelyeknél a szendvicspanel főszerepbe került. A tervezővel beszélgettünk…

Több tárgyat is oktat az egyetemen, bt.-jében számtalan tervet készít, mindemellett műszaki vezetői, műemléki felelős műszaki vezetést és műszaki ellenőrzést végez, építésügyi, épületszerkezeti és energetikai műszaki szakértő, az Építész Kamara biztosa. Hogyan viszonyulnak egymáshoz sokrétű feladatai?

Mondhatnám, hogy az idő és a megszerzett tudás, tapasztalat szinte automatikusan bővítette a kört. Közel negyven éve vagyok ugyanis a szakmában. 1983-ban végeztem építészmérnökként a BME-n. Hat évet az AGROBERnél töltöttem, ahol főként mezőgazdasági jellegű csarnokokkal foglalkoztam, utána pedig tanítani kezdtem a Debreceni Egyetemen. Egyebek mellett épületszerkezet-tant, ami az éptőmérnöki szakma alapvető ismeretanyaga, amolyan alfája és omegája, de oktatom pl. mezőgazdasági, ipari jellegű csarnokok tervezését is. Mindezt úgy, hogy soha nem szakadtam el a gyakorlattól, hiszen bő húsz éve megalakítottam az M-MÉRMŰ Bt.-t, amely sok nagyszerű megbízást is kapott az évek során. És ezek a tevékenységek kölcsönösen hatnak egymásra, interferálnak. A praxisban elsajátított ismeretek – akár szakértőként, akár tervezőként veszek részt egy-egy projektben -, a kivitelezéseknél szerzett közvetlen élmények, a konkrét építészeti szituációkkal való szembesülés, az ágazat fejlődésének folyamatos nyomon követése mindenképpen formálja, élénkíti az oktatói munkát, illetve a tudományágban való jártasságom és naprakészségem biztos alapot adnak az összetettebb, bonyolultabb munkák elvégzéshez. Szóval a hallgatóim részéről semmiképpen nem érhet az a kritika, hogy „aki nem tudja csinálni, az tanítja”, mert számtalan megvalósult tervem bizonyítja manifeszt módon az ellenkezőjét.

Milyen területről érkeznek a megrendelései?

Ez természetesen a mezőgazdasági csarnokoktól a lakóépületekig változó, de mégis el tudok különíteni a tervezői pályafutásomban bizonyos szakaszokat, amelyekhez tipikus feladatok köthetőek. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. számára másfél évtizeden keresztül terveztem csarnokokat pl. oktatási központnak, 100 fős call-centernek. Készítettem rajzokat transzformátorházak renoválásához. A vállalat igényei szerint – lévén sok lapostetős épületük volt – megalkottam olyan, ún. ápolásmentes objektumokat, amelyekkel kapcsolatban elvárás, hogy vagy harminc évig ne kelljen hozzájuk nyúlni: Szolnoktól Nyíregyházáig magastetőkkel oldottam meg ezeket a feladatokat.

Debrecen városának pl. húsz évig dolgoztam. Innen elsősorban tetőfelújításra vonatkozó megbízások érkeztek.

Ezek közül való pl. a Vojtina Bábszínház elavult tetőszerkezetének a cseréje is, amikor először működött együtt a Swedsteellel. Mi volt pontosan a feladat?

A régi tető fa tartószerkezete elkorhadt. Beázási és hőszigetelési problémák adódtak. Bár a nézőtér fölötti álmennyezetnél, ahol hangvetők is voltak, annak idején leterítettek egy lágy, filces szigetelő réteget, az nem sokat ért. Sőt a padlástérben még fagyhatott is, mert ott egyáltalán nem gondoskodtak a hőszigetelésről. Az egészet el kellett tehát bontani és egy új struktúrát tervezni rá.

A Swedsteeltől érkező, horganyzott, vékony falú szelvényekből álló magasítással, a szelemenrendszerük és szendvicspaneljeik bevetésével, illetve belül rácsos tartószerkezet szerelésével alkottuk meg az új fedélszéket egy acélgerendás főtartóra. Itt a 10 cm-es tetőpanelekkel a nézőtér fölötti részen már eleve a külső héjazaton meg tudtuk oldani a hőszigetelést az energetikai követelményeknek megfelelően. Mivel ez egy bazilikális jellegű épület, az oldalfolyosók teteje alacsonyabb hajlásszögű (5 fokos), ezért ezek korcolt síklemez fedést kaptak.

Ennél a tetőnél fontos szerep jutott a Swedsteel vékonyfalú C és Z szelemenjeinek, mert ezekből kellett kigondolni egy olyan szisztémát, ahol elhagyhatóak lettek a nagyobb súlyú, melegen hengerelt acélprofilok. Ezek egyrészt túl nagy terhelést jelentettek volna az épület számára, másrészt mód sem nagyon volt a beemelésükre. A Swedsteel mérnökeivel való együttműködés során viszont olyan méretezést alkalmaztunk, amely ezeket az eredetileg másodlagos tartószerkezeti elemeket statikailag és tűzvédelmi szempontból is alkalmassá tették feladatra.

Egy olyan könnyűszerkezetes tető született, amely minden szempontból megfelel a műszaki, biztonsági követelményeknek, tartós, és – nem utolsó sorban – impozánsan koronázza a város egyik emblematikus kulturális intézményének otthonát.

Nem sokkal ezután egy újabb kooperációjuk kezdődött a Swedstellel. Melyik csarnok volt ez?

Debrecenben a Hunnia Kristály Kft., amely a vendéglátóipart látja el a legkülönbözőbb eszközökkel, rendelte meg tőlünk az új bemutatótermének és raktárépületének terveit.  A családi vállalkozás tulajdonosait már több évtizede ismerem, hiszen már több bérelt telephelyükre is terveztem raktárépületeket vázlattervi szinten. Most viszont rábukkantak egy olyan telekre, amelyet minden szempontból alkalmasnak találtak arra, hogy megvegyék, és ott építsék fel debreceni bázisukat.

A specifikációk megbeszélésekor – egyebek mellett – felmerült, hogy a régebbi, bérelt telephelyen meglévő 35 db polcként szolgáló állványrendszert majd át kell telepíteni az új csarnokba. Ezeknek a kényelmes elhelyezésére és használhatóságára, továbbá a tervezett dolgozói létszámra is tekintettel készültek a tervek. Többek között ezek alapján, illetve a telek jó területi adottságaival összhangban rajzolódott ki egy összességében 750 m2-es két részből, azaz egy 200 m2-es bemutatóteremből és egy jóval nagyobb raktárból álló épület, amit az előzetes tervek szerint vasbeton szerkezetből építtettek volna meg, de amikor ezt a lehetőséget úgymond megfuttatták az árversenyben a könnyűszerkezetes technológiával, kiderült, hogy az acélszerkezet és a szendvicspanel a nyerő.

csarnoképítés szendvicspanellel Swedsteel

Gondolom, az új feltételek mellett sem okozott gondot a tervek elkészítése.

Az természetesen nem. Viszont mivel egy saroktelekről van szó, amely egy félig lakó, félig ipari övezetben helyezkedik el, településképi engedélyt kellett kérnünk a város főépítészétől. Ő pedig az első változatban kifogást emelt a két épületrész kontrasztos tömegeltérése miatt. A két tömb nagyságkülönbségének kiegyenlítésére és az alapterület csökkentésére azt javasolta, hogy a bemutatótermet alakítsuk át kétszintesre. A második szinten kaphattak volna helyet az irodák. Igen ám, de ha emeletes házat akar az ember, akkor már számolni kell a belső födém kialakításának plusz költségeivel is. Ezt pedig a megrendelő nem akarta vállalni. Éppen ezért a problémát úgy oldottam meg, hogy azonos parapetmagasságtól emeltem a fejépület magasságán: nem három, hanem négy sor egyméteres szendvicspanelt használtam, azaz a raktárépülettel egymáshoz szintben közelítettem. Az eredeti tervekben ugyanis a két rész egy plusz méterrel kontrasztosabb volt. Beterveztem továbbá egy szélfogó fedett részt, amely szintén a homlokzatok síkbeli eltérését hivatott kiegyenlíteni. Ezekkel a módosításokkal javítottam az épület tömegét, anélkül hogy eltértünk volna az egyszerű nyeregtetős szerkezettől. A város új főépítészével történt egyeztetés során megkaptuk a jóváhagyást.

Hogyan került a projekt megvalósításába a Swedsteel?

Amikor az acélszerkezet mellett döntöttünk, dr. Kovács Imrét kértük föl a statikai tervek elkészítésére. Ő azt javasolta, hogy a főtartó szerkezet egyedi gyártásban készüljön, viszont a héjazat és az ún. másodlagos tartószerkezeti elemek a Swedsteel termékei legyenek. A C és Z szelemenek, a lemezek, a szegélyek az ereszcsatorna-rendszer és természetesen a szendvicspanelek is ettől a gyártótól érkezetek. És ez utóbbiakkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a használatuk több szempontból is igen előnyös. A hagyományos könnyűszerkezetes építési technológiáknál a szerelt jellegű rétegeket a következőképpen alakítják ki: alsó burkolat, egy réteg párazáró fólia, hőszigetelés, páraátersztő fólia, utána a tetőlemez. Öt réteget kell tehát összeállítani minimálisan. Érzékelhető, hogy ebben az esetben a hibázási lehetőségek valószínűsége is nagyobb. A szendvicspanellel mindezeket a tévedéseket nem lehet elkövetni, mert egységes, tömör rétegként lehet velük dolgozni. Nem is beszélve arról, hogy a PUR habos szendvicspaneleknek nagyon jó a hőszigetelő képessége. Ha én pl. a 12 cm-es, PUR habos panelt megpróbálnám ásványgyapottal helyettesíteni, akkor, a 220 mm-es szelemenek közé tömören kellene valami nagyon jó minőségű ásványgyapotot berakni . Ezt a 22 cm magasságot kellene kitöltenem a megfelelő hőszigetelés elérése érdekében. Ezt pedig egy rétegben már nem biztos, hogy meg tudnám csinálni. Ráadásul a szelemenek ebben az esetben hőhidakat is képeznének. A szendvicspanelek alkalmazása esetén ilyen nincs, merthogy a szelemenek tetejére helyezve összefüggő hőszigetelő felületet adnak ki. Mivel oldalsó csatlakozással illeszthetők, ha jól szerelik össze, tökéletes zárást lehet elérni.

Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a Swedsteel egy nagyon komoly megmérettetésben nyert. Mert – bár a statikus és a kivitelezést végző, a Swedsteel termékeit jól ismerő és a céggel már többször együttműködő szakember is ezt ajánlotta – a megrendelő, aki vérbeli kereskedő, több gyártótól is kért árajánlatot. Azt az ötletet ugyanis, hogy egy generálkivitelezőre bízzuk az egész építkezést, és a folyamat végén csak a kulcsokért kelljen jelentkezni, hamar elvetettük. Ilyen esetekben a beépítésre kerülő anyagok ára úgymond belesimul az aggregált összköltségekbe. A vállalkozó pl. az energetikai követelményeknek való megfelelést elintézheti olcsóbb, de gyengébb minőségű termékekkel is, hiszen minél nagyobb profitra törekszik. Az esetünkben azonban – mivel a beruházó szakmacsoportokat bízott meg, összesen 15 alvállalkozóval dolgozott – az egyes szegmensek költségei szembetűnőbbek voltak, és jobban nyomon követhetőek. A legnagyobb tételeket természetesen az egyedi tartószerkezet, illetve a héjazat jelentették. Az utóbbiról a beérkezett ajánlatok alapján kiderült, hogy nagyon jó ár-értékarányt képviselnek. 

Milyen előnyt, lehetőséget jelentett ennél a csarnoknál a tervező számára, hogy a speciális műanyag bevonatnak köszönhetően a Swedsteel profiljai nagy színválasztékban állnak rendelkezésre?

A Hunnia Kristály csarnokánál a szürke különböző árnyalatait kombináltam. Az alap egy galambszürke ezüst volt. Ilyen került a tetőre. Ez egyébként a napfény visszatükrözése okán is hasznos, mert minél világosabb árnyalat kerül ide, annál jobb. A szegélyezéshez az antracitot választottam, amely karakteresebbé tette az épületet. Én ragaszkodtam a lábazathoz is. Mert sok esetben a szendvicspanelt leviszik a talapzat szintjéig. Ezt a szendvicspanel nem feltétlenül szereti. Másrészt a lábazat vöröses színű sávja megtöri a burkolat nagy, egybefüggő felületét, azaz ellenpontozza azt. Úgy vélem, ez is hozzájárult a ház jellegzetességéhez. Az említett speciális bevonat ugyanis azon túl, hogy védi az egyébként is tűzihorganyzott anyagot a rozsdásodástól, az UV sugárzás hatására sem veszíti el a látvány elevenségét. Szóval a Swedsteelnél megtaláltam a szükséges színeket.

Szendvicsapnel acélvázas raktárcsarnokon

A konkrét példánk esetében milyen tények bizonyítják a könnyűszerkezetes építési technológia előnyeit?

A megbízó egy kedvező kamatozású fejlesztési hitelt vett fel az beruházáshoz. A munkálatok során azonban a tevékenységének még folytatódnia kellett a régebbi, bérelt telephelyen. Azaz elérkezett az idő, amikor már „ketyegtek” a törlesztőrészletek, és még fizetni kellett a bérleti díjat is. Egy ilyen szituációban elképzelhető, mennyire fontos volt a megbízó számára az építkezés gyorsasága. Nos, a munkálatok 2020 tavaszán kezdődtek el, és az év őszére már állt a komplett épület. Ha jó és átgondolt az előkészítés, akkor az előregyártottság magas foka miatt a helyszíni összeszerelés valóban jóval kevesebb időt vesz igénybe, mint a hagyományos építési módok esetében. Ehhez persze a Hunnia csarnokánál hozzájárult a Swedsteel magas szintű gyártói precizitása, a szállítási határidők pontos betartása, a csomagolás és a feliratozás egyértelműsége és még sorolhatnám. 

A másik jelentős érv, hogy az összes háztípus közül ennél a legolcsóbb a fajlagos négyzetméter ár. Ez a Hunnia csarnokánál is – magas műszaki tartalom mellett, hosszú távú garanciákkal – nagyon kedvező, jó arányt mutatott.

Milyen tapasztalatokat szerzett a Swedsteellel való első közös csarnok megvalósítása során?

Megmondom őszintén, hogy a piaci verseny miatt már elérhetőek jó minőségű könnyűszerkezetes termékek. Én tehát több gyártó kínálatával számolva is elkészíthetem a terveket azonos műszaki színvonalon. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a tervező milyen színvonalon van kiszolgálva, mennyire készséges a gyártó egy probléma megoldásánál, egy-egy kiírásnál, anyagkeresésnél. Hogy megtalálom-e azt a típuscsomópontot, amelyre kíváncsi vagyok, tehát ne nekem kelljen az adott műszaki megoldásra saját változatot kidolgoznom, és azt a dokumentációt pl. beszkennelve vagy kilistázva megkaphatom-e, hogy átadjam a kivitelezőnek. A Swedsteelnél ez működik. Amikor pl. a szelemenek 15 perces tűzállóságát kellett bizonyítani, Kotormán István, a gyártó mérnöke azonnal a rendelkezésemre állt. Szóval bár ez volt az első közös csarnokunk, ahogyan a filmek végén is írják: a folytatás következik.

Kapcsolódó Hírek