Csarnoképületek energetikai értéknövelése szendvicspanellel

Épületek energetikai követelményei – jogszabályok szerint

Az épületek energiahatékonyságáról szóló Európai Uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a hazai épületenergetikai rendeletek is fokozatosan változnak, szigorodnak. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról és tanúsításáról, a követelményértékekről szóló hatályos rendeletek és módosítások között nem egyszerű eligazodni még a szakembereknek sem, nemhogy a témában általában kevésbé jártas építtetőknek. A vonatkozó jogszabályok hatálya is sokrétű feltételrendszertől függ, például az épület rendeltetésétől, funkciójától, méretétől, attól, hogy új épületről vagy felújításról van-e szó, hogy önerős vagy (részben) állami ill. EU pályázati forrásból valósul-e meg az építés, stb. Ezért is tanácsos minden esetben a beruházási folyamat legelején, már a koncepcionális tervezés szakaszában a megfelelő szakember bevonása, megbízása.

Akárhogyan is szerepel egy adott időpontban az épületek energetikai követelményrendszere az aktuális jogszabály paragrafusaiban, az bizonyos, hogy egyre inkább oda kell figyelni a takarékos energiafelhasználásra, a megújuló energiaforrások alkalmazására, a környezetünk védelmére, a fenntarthatóságra az életünk minden területén, így az épületeink tervezésekor, kivitelezésekor és üzemszerű használatakor is. A mezőgazdasági épületekre jelenleg általánosan nem terjed ki hazánkban az energetikai tanúsítás és ezáltal például az előírt hőtechnikai jellemzők követelménye sem. Mégis lényeges, hogy az agrár rendeltetésű épületek értékét, hatékonyságát is jelentősen befolyásolhatja annak energetikai, hőtechnikai teljesítménye.

Épületek energetikai, hőtechnikai teljesítménye

Az épületek energetikai teljesítményét, energiamérlegét (fogyasztását és esetlegesen termelését) nagyon sok tényező befolyásolja. A teljesség igénye nélkül néhány építészeti és szerkezeti jellemző, szempont, amely hatással van az épületenergetikára:

• Külső térelhatároló felületszerkezetek (tető, külső fal, padlószerkezet) hőtechnikai jellemzői (felületi hőátbocsátási tényező, légzárás, vízzárás)
• Geometriai hőhidak (pl. falsarkok, összetett tetőfelületek törésvonalai) és szerkezeti hőhidak (általában különböző anyagú eltérő épületszerkezetek csatlakozásai, csomópontok, tető- és faláttörések, stb.) száma és minősége (tervezett és ténylegesen kivitelezett állapot)
• Nyílászárók száma, összes felülete, minősége, beépítésének módja, minősége
• Belső szellőztetés (természetes és/vagy mesterséges), légtechnikai rendszer
• Tájolás, árnyékolás, stb.

Egy konkrét épület energetikai teljesítménye tehát igen összetett, sokrétű mutató, szakágakon, szakmákon átívelő szempontok függvénye. Ezek közül jelen esetben a külső térelhatárolások jelentőségét hangsúlyozzuk ki.

Az épületek energetikai viselkedésének egyik jellemzője, hogy mennyi a hőenergia-vesztesége. Szakirodalmi adatok és konkrét mérések, esettanulmányok szerint az eltérő formájú, méretű és szerkezetű, különböző mértékben fűtött lakóházak, ipari és mezőgazdasági épületek külső térelhatároló felületein keresztül mérhető hőveszteség nagyon hasonló arányban oszlik meg a fő épületszerkezeti egységek között: 25-30% a tetőn, tetőfödémen, 25-30% a külső falakon, 25-30% a különböző nyílászárókon és 10-20% a padlószerkezeten, aljzaton keresztül.

Az előzőek alapján, a külső térelhatároló tetőfödém és a külső fal együttes részesedése a teljes hőveszteség 50-60%-át teszi ki, tehát határozottan állítható, hogy ezen felületszerkezetek jelentős befolyással vannak a teljes épület energetikai mutatóira. A nem megfelelően hőszigetelt tető- és falszerkezettel rendelkező épületnek nagyok a tényleges hőveszteségei, amelynek következményeként gyakori a párakicsapódás lehetősége, a nedves belső felületek kialakulása, ezáltal adott esetben a penészesedés, a gomba keletkezésének veszélye, kosz, por felhalmozódása, stb. Ezek a veszélyforrások, kockázati tényezők mindenképpen károsan befolyásolják az épületek rendeltetését, felhasználást, legyen szó akár emberi tartózkodásról, ipari termelésről, vagy éppen állattartásról, terménytárolásról, élelmiszer-feldolgozásról.

Mezőgazdasági épületek – miért fontos a hőszigetelésük?

A mezőgazdasági szektorban használt épületeknek természetesen rendkívül sokféle funkciója, rendeltetése létezhet, és ennek megfelelően a velük szemben támasztott igények, követelmények is tág határok között változnak. Az energiahatékonyság, a hőveszteségek alacsony szinten tartása, és ennek biztosításaképpen a külső térelhatároló szerkezetek fokozott hőszigetelése a gyakorlatban általában akkor kerül szóba, ha:

• biztosítani kell az épületben tárolt anyagok és/vagy tenyészállatok védelmét;
• üzemeltetési, fenntartási (fűtési-hűtési) költségek csökkentése érdekében;
• jogszabályi követelmények írják elő (pl. pályázati forrás felhasználásakor).

Akármelyik konkrét indokról van is szó, mindenképpen érdemes szakmai és pénzügyi elemzésekkel megvizsgálni, hogy a kezdeti beruházási költségekben mekkora hatással van egy fokozott hőszigetelési képességgel rendelkező tető- és falszerkezet megvalósítása, és ennek milyen kedvező hatása van hosszú távon a rendeltetésszerű használat biztonságára, a funkció hatékony betöltésére, az épület és benne tárolt anyagok, állatok, technológiai berendezések, gépek értékmegőrzésére. Ennek ismeretében akár az eredetileg hőszigetelés nélküli, nem fűtött kialakítással tervezett zárt épületek esetében is érdemes elgondolkozni azon, hogy viszonylag kismértékű beruházási többlettel – azaz hőszigetelt térelhatárolásokkal – jóval magasabb műszaki és energetikai teljesítményű, továbbá magasabb piaci értékű lesz az ingatlan. Hiszen kevésbé okoz problémát a benti szélsőséges hőmérséklet (túlmelegedés, elfagyás) vagy párásodás, jobb lesz a komfortérzet az időszakosan bent tartózkodó személyek számára, alacsonyabb lesz a fenntartási költség, könnyebben és gazdaságosabban lehet később funkciót bővíteni vagy módosítani, stb.

Szendvicspanel – tökéletes megoldás tetőre és falra

A kétoldali fémfegyverzettel és közöttük elhelyezkedő hőszigetelő maggal rendelkező, előregyártott szendvicspanelek kiváló megoldást nyújtanak a külső térelhatároló épületszerkezetek gyors, gazdaságos és műszakilag optimális kivitelezésére. A fejlett gyártástechnológia alapján, homogén magas minőségben előállított szendvicspanelek ötvözik a nagyszilárdságú és tartós acéllemezek, valamint a jó hőtechnikai jellemzőkkel és kis testsűrűséggel rendelkező kitöltő magok előnyeit.

Ennek megfelelően a szendvicspanel építési termékeknek az alábbi előnyös tulajdonságaik vannak:

• magas teherbírás: nagy fesztávolságokat áthidalni képes, önhordó felületelem
• kitűnő és tartós hőszigetelő képesség (hőhídmentes panelillesztések)
• tökéletes víz-, pára- és légzárás, légtömörség (a megfelelő illesztések révén is)
• tartós felületvédelem (a fémfegyverzet korróziógátló bevonatának köszönhetően)
• magasfokú tűzvédelem ásványgyapot kitöltő hőszigetelések esetén
• rendkívül gyors, időjárási viszontagságoktól szinte független beépítés, kivitelezés
• egyszerű javíthatóság, panelcsere lehetősége sérülés esetén
• hosszú élettartam, alacsony karbantartási költség

Energetikai és hőtechnikai szempontból érdemes számba venni, milyen típusú hőszigetelő maggal rendelkezhetnek az önhordó tető- és homlokzati falpanelek.  Néhány építőanyagot a hőszigetelési tulajdonságuk alapján az alábbi ábrán hasonlítunk össze. A szendvicspanelek kitöltő hőszigetelő anyagaként általában a következő anyagokat alkalmazzák: kőzetgyapot, üveggyapot, poliuretánhab (PUR), a PUR-habok csoportjába tartozó poliizocianurát (PIR), fenolhab (PF), expandált (EPS) vagy extrudált polisztirol (XPS). Valamennyi hőszigetelő anyagnak vannak kedvező és kevésbé kedvező műszaki jellemzői, mindig a konkrét követelmények alapján kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. Hőszigetelési jellemzői alapján – az előző ábrán is láthatóan – a legkedvezőbb anyagok a habosított szigetelések (PUR, PIR, PF), amelyek adott vastagság mellett, közel egyenlő mértékben, a legkisebb hőátbocsátási tényezőt (azaz legkisebb hőveszteséget) biztosítják. A habok között lévő különbségek a vegyi összetételben és az előállításukhoz szükséges kémiai reakció módjában mutatkoznak meg, és elsősorban az éghetőségi tulajdonságok javítását célozzák meg. Az EPS és XPS hőszigetelések viszonylag ritkábban használatosabbak a panelgyártásban, elsősorban a tűzhatás alatt mutatkozó igen kedvezőtlen viselkedése miatt (éghető anyag, gyors tűzterjedés, lemezleválás). Az ásványi szálas szigetelő anyagok hőszigetelő képessége ugyan rosszabb az előbb említett haboknál, viszont olyan előnyökkel is rendelkeznek (elsősorban a kiváló tűzvédelmi jellemzők, de akusztikai, környezetvédelmi szempontból is), amelyek bizonyos alkalmazások esetén a legmegfelelőbbé teszik. A legelterjedtebb szálas hőszigetelés a kőzetgyapot, de már jelen van a piacon az innovációnak számító üveggyapot maggal kitöltött szendvicspanel is. Az üveggyapot a kőzetgyapothoz sok tulajdonság tekintetében hasonló (ugyanúgy nem éghető anyag), de vannak előnyei is hozzá képest (kisebb testsűrűség következtében a panel önsúlya kisebb, szállítása és kivitelezése könnyebb, továbbá kismértékben, de a hőszigetelő képessége is kedvezőbb).

Minthogy a mezőgazdasági épületek, csarnokok esetében különböző szintű energetikai, hőtechnikai és egyéb követelmények (pl. tűzvédelem, korrózióvédelem, stb.) jelentkeznek, a különböző hőszigetelő maggal rendelkező szendvicspanelek lehetőséget adnak az optimális típus kiválasztására. A fémfegyverzettel készülő szendvicspanelek forgalmazása jogszabály szerint kizárólag harmonizált európai szabvány szerint, CE-termékjellel történhet (MSZ EN14509), a legyártott terméknek ún. teljesítménynyilatkozattal kell rendelkezni. Ennek megfelelőn egy egységes szempontrendszer szerint kell a gyártóknak/forgalmazóknak megadni a műszaki paramétereket, teljesítményértékeket. Tekintettel erre a szerteágazó műszaki és jogszabályi háttérre, itt is fel kell hívni a figyelmet a megfelelő szakember (pl. tervező, műszaki ellenőr) fontos szerepére, aki tudja, hogy milyen tulajdonságok a lényegesek a konkrét építési feladatban, mire vonatkoznak jogszabályi követelmények illetve előírt minimum vagy éppen maximum értékek, és ezekhez igazítva képes segíteni a szakmailag megfelelő és gazdaságos termék kiválasztásában.

Új épületek és felújítások gazdaságos megvalósítása

A pontosan a tervek szerint méretre előregyártott szendvicspanelek helyszíni szerelése, kivitelezése a tökéletesen illeszkedő panelcsatlakozások révén rendkívül gyorsan és egyszerűen történik. Természetesen a paneltípusnak és az alátámasztó szerkezetnek megfelelő kötőelemek kiválasztása, a szükséges szerszámok és eszközök megléte, valamint a szakértő munkaerő rendkívül fontos feltétele a műszakilag helyes és esztétikus megvalósításnak. A végeredmény pedig egy hőhídmentesen illesztett, folytonos hőszigetelt épületburok, amely hozzájárul az épület energiahatékonyságához valamint az építészeti, esztétikai értékéhez is.

A szendvicspanel építési termékek kiváló műszaki tulajdonságai, könnyű súlya, gyors szereléstechnológiája lehetővé teszi alkalmazásukat nemcsak új szerkezetek létesítése, hanem meglévő épületek, csarnokok felújítása esetén is. Például a régi gazdasági épületek tipikus épületszerkezeti megoldása volt évtizedeken keresztül falazott felmenő szerkezetek, fa vagy acél anyagú tetőszerkezet, és egyrétegű, hőszigetelés nélküli azbeszt hullámpala tetőfedés alkalmazása. A jelenleg akár 30-40 éves hullámpala fedések mára teljesen elavultak, tönkrementek, töredezettek, beázási forrást és akár egészségi kockázatot is jelentenek, továbbá nyilvánvalóan nagyon alacsony energetikai teljesítménnyel rendelkeznek. Az ilyen agrár épületek például nagyon gazdaságosan felújíthatók a falazat és a tartószerkezet megtartásával és egyszerűbb renoválással (pl. falak külső homlokzati hőszigetelésével, a tartószerkezetek felületvédelmének felújításával), valamint a hullámpala fedés teljes lecserélésével új szendvicspanelre. Ezzel az épület műszaki állapota és az energetikai jellemzői is drasztikusan fejleszthető, ezzel hosszú távon megfelelő infrastruktúrát biztosítva a benne folytatott tevékenységnek, és nem utolsósorban az ingatlanpiaci értéke is jelentősen megnő. Más esetekben, meglévő pillérvázas agrár csarnok teljes külső térelhatárolása egyszerűen, gyorsan és költséghatékonyan cserélhetők szendvicspanel tetőfedésre és falburkolatra, amennyiben a régi anyagok már nem tudják ellátni funkciójukat, mert elavultak, vagy nagy részben tönkrementek (pl. összetört lapburkolatok, korrodált, rozsdásodott régi acél hullámlemezek, stb.).

A meglévő mezőgazdasági épületek felújítása, renoválása esetén kifejezetten fontos, hogy az idénymunkákhoz is igazítható ütemezéssel, rövid kivitelezési idő alatt, gazdaságosan lehetséges energetikai szempontból továbbfejlesztett létesítmény biztosítása a gazdálkodás, termelés, tárolás vagy éppen feldolgozás kiszolgálására.

Aktualitás: Európai Uniós és állami támogatások

Az Európai Unió irányelve alapján, a gyakorlati végrehajtást elősegítendő, Magyarországon is számos pályázati lehetőség nyílik meg a 2020-ig terjedő időszakban, amelyek elsődleges célja az energiafelhasználások és CO2-kibácsátások csökkentése, a megújuló energiaforrások növekvő és hatékony felhasználása (ld. Új Széchenyi Terv, Vidékfejlesztési Program: VP, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program: GINOP). Ezek többsége tartalmazza az épületek hőtechnikai fejlesztésének támogatását is, mint az energetikai teljesítmény javításának jelentős eszközét, amelyre kiváló konkrét gyakorlati megoldást kínálnak a szendvicspaneles tetőfedések és falburkolatok. Aktuális információk szerint 2015. szeptemberétől már több olyan pályázati forrás megnyílt, amelyek többek között a mezőgazdasági vállalkozások számára, KKV szektor számára, épületek energetikai fejlesztésére, munkahelyteremtés ösztönzésére irányulnak.