Tartós lemez, tartós munka a jó fémfedés titka!

Tartós lemez, tartós munka a jó fémfedés titka!

Kujbus Mihály nyíradonyi egyéni vállalkozó bádogos a korcolt lemezfedések mestere. Templomok, műemléki jellegű épületek megújult, impozáns tetői hirdetik szakértelmét. Családi házakra, kisebb középületekre azonban a cserepeslemezes tetőt ajánlja megbízóinak. A tetőkről, tetőrendszerekről, tetőbiztonságról beszélgettünk a Swedsteel hivatalos márkakivitelezőjével, az ÉMSZ elnökségi tagjával és korábbi elnökével.

Mikor váltotta ki az ipart, és milyen területekről érkeznek a megbízások?

1989-ben lettem egyéni vállalkozó, azóta ugyanaz az adószámom is. Az elmúlt három évtizedben pedig a legkülönbözőbb épületekre készítettünk fémfedést. Megbirkóztunk meredek tornyokkal, hosszúkás hajószerkezetekkel, íves vonalú szentélyrészekkel, dolgoztunk modern templomokon, renováltunk történelmi épületeket, készítettünk acélhéjazatot számtalan családi és társasházra, iskolákra, hivatalokra, szereltünk tetőbiztonsági elemeket, sőt kisebb könnyűszerkezetes csarnokokat is felépítettünk. Változatos szakmai kihívásoknak kellett megfelelnünk. Szerencsére!

Tényleg csak a szerencsén múlott?

Azt mindenképpen szerencsés fordulatnak tartom, hogy igen fiatalon rátaláltam erre a szakmára, amit kezdetektől fogva nagyon megszerettem, és a minőségi munkát mindig is a szívügyemnek tartottam. Amikor 89 előtt a mesteremmel dolgoztam, és még nem számított annyira a minőség, szégyelltem magam, ha úgy szereltünk föl pl. egy csatornát, hogy azt télen leszakította a hó, aztán tavasszal mehettünk javítani. És az is bosszantott, amikor a főnök visszautasított egy templomtető felújítására vonatkozó megbízást, holott a bádogos ilyenkor mutathatja meg, mit tud, és maradandót alkothat, egy kicsit beírva magát a történelembe is. Ráadásul egy-egy templom a maga látványával mindig erős vizuális hatást gyakorol. Ha tehát igényes a kivitelezés, hamar híre megy a kivitelezőnek is. Azt mondják, „hogy a Kujbus 150-200 esztendőre esztétikusan és profin megcsinálta a tetőt.”

Az elmúlt időszakban több olyan épületen munkálkodott, amelyek tetőzetére a Swedsteel biatorbágyi gyárából érkeztek a cserepeslemezek. Ugye ezzel a műfajjal sem tegnap ismerkedett meg?   

Swedsteel cserepeslemez, fémtető iskola, óvoda tetőfedés

1996-ban tanulmányúton jártam Svédországban. Egyebek mellett ott ismerkedtem meg a termék specifikációival, szerelési trükkjeivel, előnyeivel. És láttam azt is, hogy mennyire népszerű ez a Skandináv területen. Még abban az évben történt, hogy megbíztak a nyíradonyi gyógyszergyár tetőhéjazatának elkészítésével. Én meg rögtön a cserepeslemezt ajánlottam, ami akkoriban vált elérhetővé itthon. Itt, a Nyírségben ez volt az első ilyen tetőfedés. Annyira jól sikerült, tetszetős is lett, hogy utána sorra jöttek a megrendelések. Szóval amolyan missziót is teljesítettem az ügyben. Ennek eredménye, hogy a környéken majdnem minden harmadik házon ilyet találni. A szűkösebb anyagi lehetőséggel bíró tulajdonosok is felismerték a tartósságát, a praktikusságát és a gazdaságosságát. Csakhamar nyilvánvaló lett a számukra – gyakran pont a szomszéd elbeszélése alapján -, hogy a kisebb önsúly (4,6 kg/m2) kevesebb anyagfelhasználást igényel a tartószerkezetben, nem jelent nagy terhelést statikailag a falazatra, gyorsan fel lehet helyezni. Ez pedig egy felújításnál szinte stratégiai fontosságú.

Sőt! Tökéletesen alkalmas arra, hogy az elavult palára (ha ez nem törött és az állapota engedi), költséges elbontás és szállítás nélkül a ráfedést lehessen vele végezni. A fényes és matt színeinek köszönhetően, ízlés és igény szerint kreatív esztétikai megoldásokat tesz lehetővé.

Ahol tehát alkalmazható – én amolyan prókátorként – minden tulajdonosnak ezt ajánlom, még akkor is, ha eredetileg hagyományos cserépben gondolkodtak. Így történt ez a bánki erdei iskola esetében is.

Buzás Dénes, a bánki református gyülekezet lelkipásztora még debreceni szolgálata idején bízott meg az új templomuk tetőzetének lemezfedésével. Elegáns, letisztult svédacél síklemezes korcolt tetőt készítettünk. Ezután nem véletlen, hogy Dénes annak az épületegyüttesnek a tetőfedést is rám bízta, amelyben egy református iskola és óvoda működik.

A négy szegmensből álló objektumra közel 1 000 m2-nyi STL24-40 jelzetű, zöld színű Swedsteel cserepeslemez került, kifejezetten az én javaslatomra. Eredetileg ugyanis egy olcsóbb, gyengébb minőségű (én csak „koppintottnak” szoktam nevezni) anyagot terveztek, de elmagyaráztam, hogy az valószínűleg korrodálódik, és ötévenként át kell majd festeni: hosszú távon tehát többe fog kerülni, mintha most a Swedsteel tűzihorganyzott termékét választják, amit – ha szakszerűen bánnak vele – nem fenyeget a rozsdásodás veszélye.

Felmérve a tetőt, elindult a megrendelés, gyártás és biatorbágyi gyárból méretre gyártva a kívánt hosszúságokban szállítva érkezett a tető. Ami még azért is nagyon gazdaságos, mert így hulladék nélkül lehet dolgozni és meglehetősen gyorsan zajlik a felhelyezés, szerelés is.

Mire kellett különösen ügyelnie ezen az építkezésen, illetve milyen általános szabályai vannak a cserepeslemezzel való munkának?

Ebben az esetben viszonylag egyszerű dolgunk volt, mert – az iskolán lévő tetőablakok kivételével –   áttörések nélküli, összefüggő síkokkal dolgozhattunk, nem voltak bonyolult csomóponti találkozások. Viszont az ilyen textúrákon különösen feltűnőek lehetnek a látvány szempontjából és természetesen a vízgátlás miatt is az egyenetlen illesztések. Betartva a gyártó előírását, amely következetes balról jobbra haladást ír elő az elemek felhelyezési sorrendjét illetően, az anyag szinte magától felfekszik a helyére. Ha nem így dolgoznak, az átfedéseknél, széleknél, „tátikáznak” majd a lemezek. A szél ezekbe a résekbe könnyen bepumpálja a porhavat vagy az esőperletet. Másrészt egy-egy ilyen folyamatos felületnél különösen szembeötlőek lehetnek ezek a hibák, hiszen pont a látvány letisztultságát, nyugodt harmóniáját törik majd meg.       

Tudni kell, hogy a Swedsteel nem csupán cserepeslemezeket árul, hanem komplex tetőhéjazati rendszereket kínál a megfelelő záró fóliáktól kezdve a neoprénnel ellátott, önfúró rögzítő csavarokig. Ez utóbbiak nagy előnye, hogy a csavarfej alatt egy kaucsukszerű műanyagréteg található. Ha a szakember az adott síkra pont merőlegesen hajtja be a csavarokat, akkor ezt a réteget maga a fej szorítja a felülethez, tökéletes vízzáró réteget hozva létre. Ráadásul az anyag jól bírja az UV sugárzást, sokáig megőrzi a rugalmasságát. Nem véletlenül ad a Swedsteel 30 éves garanciákat a tetőrendszereire. Ha viszont valaki csak úgy szemre dolgozik, nem végzi el pontosan a jelöléseket, és a tartóléc mellé fúr, kész a baj. Ha az beszivárog a szigetelésbe, rövid időn belül megjelennek azok az árulkodó beázásos foltok a plafonon. De akkor már késő. Mert a szálas szigetelés a tüzet bírja, a vizet meg nem.

Hangsúlyozom még a tetőszellőzés körültekintő kialakítását. A képen is látható téglatestszerű elemek az ún. gerincszellőzők. Ezek az ereszcsatorna takarásában elbújtatott, és a madarak megtelepedése ellen perforált lemezekkel védett beszellőzőkkel együtt biztosítják a levegő folyamatos áramlását az ún. lemez alatti résen, azaz az átszellőzőn keresztül. A levegőnek ez, a folyamatos mozgása biztosítja, hogy a nyári időszakban akár 60-80 fokra is felmelegedő tetőburkolat – legyen az fém, hagyományos cserép vagy pala – alatt az adott tér hőmérséklete ne haladja meg a kinti levegőét. Mivel a bánki épületnél az óvoda rész fölé szigeteletlen hidegtető került, kevesebb szellőzőidom is elegendő volt.  Az iskolában viszont a tetőteret is használják, így sokkal nagyobb szerep jut a szellőzésnek. A szabvány ilyen esetekben 200 cm2-ként beszellőzési nyílást ír elő a megfelelő számú gerincszellőzővel.   

Bánkon azonban nemcsak az erdei iskola bizonyítja a Kujbus-féle szakértelmet, hanem az említett lelkipásztor saját családi házának tetőzete is.

Itt is meg kellett vívnom a harcomat a cserepeslemez védelmében a sztereotípiák, hiedelmek ellenében. A tulajdonos ugyanis, aki a biztonság kedvéért kikérte a véleményemet, tartott attól, hogy ha a hagyományos cserép helyett a lemezfedés mellett dönt, akkor az eső majd dobolni fog a házon. Felvilágosítottam, hogy szakszerű kivitelezés, pontos rögzítés és a megfelelő szigetelés esetén nem zenél az a tető. Hitt nekem és utólag a gyakorlat is igazolta számára, szóval megint a Swedsteelnél kopogtattunk.

A képek tanúsága szerint ez egy lenyűgöző komplett tető lett!

Igen, itt a hagyományos cserépvörös árnyalatát, de még az alakját idéző cserepeslemezek mellett azonos színben komplett ereszcsatorna rendszert és SSL-C síklemezekkel dolgoztam. Ez utóbbiakkal nemcsak a kémények körbeburkolását végeztem, hanem kisebb részletekben a tetőre is feltettem, hogy az egyenletes, sík felületek néhol megtörjék a cserepeslemez hullámzását. Ez is olyan alkalom volt, amikor a bádogos egy kicsit építőművésszé is emelkedhetett. Persze, ahogyan a szobrásznak a megfelelő minőségű márvány, nekem is mindig a jó alapanyag kell. A kettő együtt teszi elégedetté a megrendelőt. Ez esetben olyannyira, hogy Dénes még a telket is a Swedsteel síklemezes alapanyagából általunk meghajtott elemekkel vetette körül, azaz Bánkon még „a kerítés is Swedsteelből van”.      

Szinte mérnöki találékonyságra vall a DVSC hatalmas sportcsarnokára felszerelt tetőbiztonsági rendszer. Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie?

Ez egy másik terület, a tető már készen volt és egy rettentően fontos tetőbiztonsági rendszer megvalósítása volt a feladat.

Mivel sok míves korcolt tetőt készíthettem, olyanokat is, mint amilyen a DVCS 73 m hosszú 60 m széles csarnokát fedi – azonnal egyértelmű volt, hogy a fogadó felületet nem alakíthatom át, mert az ilyen lemezeket nem szabad fúrni és flex-szel sem lehet vágni, továbbá a forrasztás is kizárt, mert a dilatáció széttépné a varratokat.

Így első lépésként ki kellett dolgozni, miként lehetséges az anyag megsértése nélkül rögzíteni a járórácsokat és a hozzájuk tartozó biztonsági korlátokat tartó konzolokat. Tudtam, hogy a Swedsteel kiváló komplett tetőbiztonsági rendszerrel rendelkezik, de a rendszer tartói ezen a speciális tetőn nem voltak alkalmazhatóak.

Így szükség volt egyedi mérnöki ötletre – a Swedsteel vezető statikus mérnöke, Kotormán István az elképzelésemet vázoló rajzaim alapján a saját elemeikből – azok geometriájának pontosításával, kisebb módosításával – megtervezte az egyedi gyártmányokat. Ezeknek az a lényege, hogy a magas korcokhoz két oldalról csavaros kötéssel satuként szorítjuk a rögzítést. Az így létrejövő tapadás nagy súlyt képes megtartani a lemezek horganyozásának épségét megőrizve.

Ráadásul a Swedsteel tetőbiztonsági rendszerének az anyaga is tűzihorganyzott svédacél, ami színében és műszaki tulajdonságaiban is passzol a tető borításához. Ez utóbbi azért is lényeges, mert a felszerelt kiegészítőknek nemcsak tartósnak kell lenniük, de együtt kell mozogniuk a fogadó szerkezettel a hőtágulás hatására.

Csak a gerinc mentén 70 méteres hosszúságban fektettünk le ilyen járórácsokat nem is beszélve azokról, amelyek a tető két oldalán ehhez vezetnek fel, ami 30 m. Az ilyen alacsony hajlásszög esetén biztonságosabbak is, mintha lépcsőt készítettünk volna.

Egyébként el kell mondanom, hogy a munkával először egyedi lakatos megoldásokkal próbáltak megoldást találni, de ilyen nagy volumenű munkánál nem lettek hatékonyak, mert minden egyes elemet le kellett volna gyártaniuk.

Ismerve a Swedsteel rendszerét tudtam, hogy az ívesen kialakított elemeik, könnyen egymásba illeszthetőek, továbbá a kapcsolódásoknál nem kell forrasztani vagy más illesztési technológiát bevetni. Olyan egyszerűen állítható össze, mintha LEGO kockákból építene az ember. Ráadásul annyira időtálló, hogy amikor a megrendelők a garancia időtartamáról érdeklődtek, én tréfásan visszakérdeztem: „mennyit szeretnének?”.

A Swedsteel-es szakmai közös munkának eredményeképpen már kisebb csarnokok is kikerültek a keze alól. Említene egy példát a közelmúltból?

Igen, pl. egy faipari üzem két robotgépsorának szánt épület kivitelezési munkálatait nyertük el a Swedsteel segítségével. Egy 9 m széles és 42 m hosszú féleresztetős csarnokot kellett kialakítanunk úgy, hogy a már meglévő fűrészcsarnok vázszerkezetére fekszik rá az új főtartó elem. Miután megkaptam a két robotgép méreteire vonatkozó adatokat, elkészítettem a rajzokat szerkezetlakatos tapasztalataimra hagyatkozva. Most is közös munkával Istvánnal, elkészült a Swedsteelnél „megstatikázás”a az új objektumnak: meghatározták az oszlopok helyét, a keretállásokat, a szelemenkiosztásokat, a magasságot, a falvastagságot stb. Mivel a struktúra műszakilag és biztonsági szempontból is megfelelő volt, a Swedsteel termékeiből, azaz szelemenjeiből, szendvicspaneljeiből, lemezeiből megépítettük a csarnokot.

A fentiekből kiderül, hogy igazán sokrétű, jó szakmai kapcsolata van a Swedsteellel. Mi a titka?

Mindenekelőtt a cég korrektsége, segítőkészsége, rugalmassága. És persze a minőség. Mert az az elvem, hogy a bádogos munkának, azaz a korcolásnak, illesztésnek, csomóponti kialakításoknak stb. addig ki kell tartania, amíg az anyag is bírja. A fémfedésnél azt pedig nagyon körültekintően kell megválasztani. Ezért is dolgozom a Swedsteel svédacél alapanyagú, tűzihorganyzott termékeivel.

Már a kezdetektől a cég hivatalos márkakivitelezője vagyok. Ez azt jelenti, hogy árulhatom is a termékeiket és szerelhetem is azokat. Tehát Ők is megbíznak bennem. Kölcsönös előnyökön alapul tehát a viszony. Olyannyira, hogy mára már második generációs „swedsteeles család” lettünk. Mivel a kivitelezés mellett az egyéb kereskedelmi tevékenységre nekem már nem jut energiám, a fiam, ifj. Kujbus Mihály vette át ezt a stafétát: az ő cége is már a Swedsteel hivatalos márkakereskedője, azaz már ketten képviseljük a minőségüket és a rendszereiket itt Nyíradonyban. A Kujbus-Swedsteel együttműködés tehát még sokáig biztosított, és a hozadékaként a jövőben – remélhetőleg – még az eddigieknél is több Swedsteel-tető koronázza majd a nyírségi épületeket.       

Kapcsolódó Hírek